Az Európai Bizottság 2026. május 28-án közzétett adatai szerint 2025-ben közel 12 millió rövid távú schengeni vízumkérelmet nyújtottak be az EU- és schengeni társult országok konzulátusain. Ez csak mérsékelt, 1,8 százalékos növekedés 2024-hez képest, de 2023-hoz viszonyítva már 15,5 százalékos emelkedést jelent. A számok azt üzenik a turisztikai piacnak, hogy Európa iránt újra erősödik a távolabbi, vízumköteles piacok érdeklődése, miközben a kereslet még mindig nem tért vissza a 2019-es, pandémia előtti szintre.
A hír első látásra technikai statisztikának tűnhet, valójában azonban fontos turisztikai indikátor. A schengeni rövid távú vízum jellemzően legfeljebb 90 napos tartózkodásra ad lehetőséget turisztikai, családlátogatási vagy üzleti célból. Ha több millióval több vagy kevesebb ilyen kérelem érkezik, az nemcsak a konzulátusok munkaterhelését mutatja, hanem azt is, mennyire vonzó Európa a hosszabb repülőutakra, magasabb költésre és több országot érintő útvonalakra készülő utazók körében.
Mit mutatnak a friss uniós számok?
Az Európai Bizottság adatai szerint 2025-ben közel 12 millió schengeni rövid távú vízumkérelem érkezett. Ez több mint a 2024-es 11,7 millió és jóval több, mint a 2023-as 10,3 millió kérelem, ugyanakkor még mindig messze elmarad a 2019-ben rögzített 17 milliós szinttől. A kiadott vízumok száma meghaladta a 10 milliót, ami 3 százalékos éves növekedés, de ez is elmarad a pandémia előtti, 15 milliós nagyságrendtől.
A globális elutasítási arány 14,8 százalékon maradt, vagyis összességében nem látszik hirtelen szigorítás a teljes schengeni rendszerben. Országonként azonban nagy különbségek vannak: egyes piacokon csökkent az elutasítási arány, máshol jelentősen nőtt. Ez azért fontos a turizmusnak, mert egy erős keresletű forráspiacon a vízumfolyamat kiszámíthatósága legalább annyira befolyásolhatja az utazási döntést, mint a repülőjegy ára vagy a szálláskapacitás.
Kína, Törökország és India vezetik a kérelmezői listát
A Bizottság közlése alapján az öt legnagyobb kérelmezői piac 2025-ben Kína, Törökország, India, Oroszország és Marokkó volt. Kínából 1,8 millió, Törökországból 1,25 millió, Indiából 1,15 millió kérelem érkezett, Oroszország 679 ezerrel, Marokkó pedig 620 ezerrel szerepelt a rangsorban. Ezek a piacok nem egyformán érintik Magyarországot, de mindegyik része annak a nagyobb versenynek, amelyben az európai országok a távolabbról érkező, gyakran magasabb fajlagos költésű látogatókért versenyeznek.
Magyar szempontból különösen Kína, India és Törökország érdekes. Budapest a közép-európai útvonalak egyik természetes állomása lehet: a város könnyen kombinálható Béccsel, Prágával, Pozsonnyal, Krakkóval vagy a dunai hajóutakkal. A vízumköteles utazók jelentős része nem egyetlen városra, hanem több országot érintő körútra készül, ezért a magyar turizmus számára nemcsak az számít, hányan kérnek kifejezetten magyar konzulátuson vízumot, hanem az is, mennyire erősödik a teljes schengeni beutazási kedv.
Miért fontos ez Budapestnek?
Budapest az elmúlt években egyszerre épített a közeli európai városlátogató piacokra és a távolabbról érkező vendégekre. A rövid távú schengeni vízumkérelmek növekedése azt jelzi, hogy a hosszabb távú, interkontinentális beutazó turizmus lassan, de tovább kapaszkodik vissza. Ez a folyamat a fővárosi szállodáknak, városnéző szolgáltatóknak, fürdőknek, rendezvényhelyszíneknek, éttermeknek és repülőtéri szolgáltatásoknak is érezhető lehet, még akkor is, ha a helyreállás nem egyenletes.
Aki Magyarországra repül, sok esetben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren keresztül érkezik, ezért a vízumstatisztika a repülőtéri forgalom szempontjából is figyelmet érdemel. A beutazó turisták döntésében a közvetlen járatok, az átszállási idők, a poggyászkezelés, a határátlépés gyorsasága és a városba jutás kényelme együtt számít. A távoli piacokról érkezők gyakran előre terveznek, ezért a bizonytalan vízumidőpontok vagy a hosszú ügyintézés könnyen más európai célpont felé terelheti őket.
A növekedés még nem teljes visszatérés
A 2025-ös számok egyik legfontosabb tanulsága, hogy a schengeni vízumkereslet javul, de nem robbanásszerűen. A közel 12 millió kérelem messze van a 2019-es 17 milliótól. Ez azt mutatja, hogy a pandémia utáni turizmus szerkezete még mindig más: egyes távoli piacok lassabban térnek vissza, a repülőjegyárak és az útiköltségek magasabbak, a geopolitikai bizonytalanság több régióban befolyásolja az utazási kedvet, és sok utazó továbbra is ár- és időérzékenyebben tervez.
Ez a magyar turisztikai szereplőknek óvatosságot és lehetőséget egyszerre jelent. Nem érdemes úgy kezelni a friss adatot, mintha a távoli beutazó piacok automatikusan visszaálltak volna a régi pályára. Ugyanakkor az irány pozitív: ha a nagy kérelmezői piacokon újra nő az érdeklődés Európa iránt, akkor azok a célpontok nyerhetnek, amelyek könnyen érthető ajánlatot, jó légi elérést, megbízható információt és gördülékeny érkezési élményt adnak.
A többszöri belépésű vízumok szerepe
A Bizottság adatai szerint a 2025-ben kiadott schengeni vízumok 51,2 százaléka többszöri belépésre jogosított. Ez valamivel alacsonyabb arány, mint 2024-ben, de továbbra is jelentős. A többszöri belépésű vízumok a turizmusban különösen fontosak, mert megkönnyítik a több utazásból álló európai jelenlétet: valaki részt vehet egy üzleti eseményen, később visszatérhet családi látogatásra, vagy egy évben több rövid városlátogatást is tervezhet.
Budapest számára ez azért kedvező, mert a város gyakran más európai célpontokkal együtt jelenik meg az útvonalakban. Egy indiai, kínai vagy török utazó számára Magyarország lehet önálló cél, de lehet egy regionális körút része is. Ha a vízum több belépést enged, könnyebb olyan útvonalakat építeni, amelyekben Budapest nem versenytársa, hanem kiegészítője Bécsnek, Prágának vagy más közép-európai állomásoknak.
Digitális határok: EES és ETIAS a háttérben
A vízumkérelmek növekedése egy olyan időszakban történik, amikor a schengeni határigazgatás is gyorsan digitalizálódik. Az Európai Bizottság májusi schengeni jelentése szerint az Entry/Exit System, vagyis az EES 2026 áprilisában teljes körűen működésbe lépett, és az első hat hónapban több mint 66 millió be- és kilépést regisztrált. A rendszer a nem uniós állampolgárok rövid távú belépéseit és kilépéseit rögzíti, és a korábbi útlevélbélyegzést digitális nyilvántartással váltja fel.
Az utazók szempontjából ez kettős hatású. Hosszabb távon pontosabb, biztonságosabb és egységesebb határkezelést ígér, rövid távon viszont minden új rendszer tanulási időszakot hoz az utasoknak, légitársaságoknak, repülőtereknek és hatóságoknak. A vízummentesen utazó harmadik országbeli állampolgárok számára az ETIAS tervezett bevezetése is új előzetes engedélyezési lépést jelent majd, ezért a tájékoztatás minősége a turizmus versenyképességének része lesz.
Mit jelent ez a magyar utazási iparnak?
A magyar turizmus számára a legfontosabb következtetés az, hogy a vízumköteles piacokkal tudatosabban kell dolgozni. A távoli vendég nemcsak inspiráló képeket és kedvező árakat keres, hanem biztos útvonalat, érthető belépési szabályokat, megfelelő időben elérhető időpontokat, hiteles szolgáltatókat és jó ügyféltámogatást. Ahol az utazási lánc bármely pontja bizonytalanná válik, ott a vendég könnyen egy másik schengeni országot választ első belépési pontnak.
Ez különösen igaz a csoportos utakra, konferenciákra, incentive programokra és dunai hajóutakhoz kapcsolódó városlátogatásokra. Egy-egy csoportnál nem elég, ha a program vonzó: a vízumfolyamatnak, a repülőjegynek, a szállásnak, a transzfernek és a helyi logisztikának együtt kell működnie. Azoknak, akik érkezés után autót bérelnének, hasznos lehet előre ellenőrizni az autóbérlési lehetőségeket a budapesti repülőtéren, míg a rövid városlátogatásoknál a repülőtér közeli szállások is kényelmes megoldást adhatnak korai vagy késői járatoknál.
Mire figyeljenek az utazók?
A friss statisztika nem változtatja meg önmagában a beutazási szabályokat, de jó emlékeztető arra, hogy a schengeni vízumot időben kell intézni. A vízumköteles utazóknak érdemes ellenőrizniük, melyik ország konzulátusán kell beadniuk a kérelmet: általában ott, ahol a fő úti cél van, vagy ahol a leghosszabb tartózkodás történik. Több országot érintő út esetén ez különösen fontos, mert a rosszul megválasztott beadási hely késedelmet vagy elutasítást okozhat.
Az utasoknak azt is célszerű előre átgondolniuk, hogyan jutnak be a városba, különösen akkor, ha hosszú interkontinentális út vagy késő esti érkezés után landolnak. A budapesti repülőtéri transzfer és taxi előzetes megtervezése sok feszültséget levesz az érkezésről, a járatok nyomon követéséhez pedig indulás előtt hasznos lehet a Budapest repülőtéri online menetrend. Ezek apró részleteknek tűnnek, de a távoli piacokról érkező vendégeknél gyakran ezek döntik el, hogy az első benyomás zökkenőmentes lesz-e.
Miért most fontos a téma?
A nyári szezon előtt minden olyan adat felértékelődik, amely a beutazó kereslet irányát mutatja. A schengeni vízumkérelmek 2025-ös növekedése nem azt jelenti, hogy Európa turizmusa minden piacon teljesen helyreállt. Inkább azt jelzi, hogy a nem európai kereslet újra erősödik, de a verseny keményebb, a vendégek tudatosabbak, a határ- és vízumfolyamatok pedig nagyobb szerepet kapnak az úti cél kiválasztásában.
Magyarország számára a kérdés az, hogy Budapest és a hazai turisztikai szolgáltatók mennyire tudják ezt a keresletet jól fogadni. A város erős kulturális kínálattal, jó ár-érték aránnyal, fürdőkkel, gasztronómiával és régiós elhelyezkedéssel rendelkezik. A vízumstatisztika azonban arra figyelmeztet, hogy a kereslet megszerzése nem automatikus: a távoli vendég útja már hónapokkal az érkezés előtt, a vízumidőpont, a repülőjegy és az útvonaltervezés pillanatában eldőlhet.
Következtetés
A közel 12 millió schengeni vízumkérelem egyszerre jó hír és óvatos jelzés. Jó hír, mert a vízumköteles piacok érdeklődése nő, és ez új lehetőséget ad az európai, köztük a magyar beutazó turizmusnak. Óvatos jelzés, mert a kereslet még mindig elmarad a 2019-es szinttől, miközben a határigazgatás digitalizációja, az EES működése és a későbbi ETIAS-bevezetés új feladatokat ad az utazási lánc minden szereplőjének.
A magyar turisztikai piac akkor profitálhat igazán a növekedésből, ha nem csupán több vendéget vár, hanem egyszerűbb, kiszámíthatóbb és jobban kommunikált utazási élményt kínál. A számok alapján Európa újra vonzóbb a vízumköteles utazók számára. A következő kérdés az, hogy ebből Budapest és Magyarország mekkora részt tud kényelmes, jól szervezett és bizalmat keltő utazási élménnyé alakítani.
Források: Európai Bizottság, Migration and Home Affairs, 2026. május 28.; Európai Bizottság, State of Schengen Report 2026; Európai Bizottság közlése az Entry/Exit System teljes körű működéséről.