Újra nő a schengeni vízumkérelmek száma, de Európa még nem tért vissza a 2019-es szintre

Az Európai Bizottság 2026. május 28-án közzétett friss adatai szerint 2025-ben közel 12 millió rövid távú schengeni vízumkérelmet nyújtottak be világszerte. Ez emelkedés az előző évekhez képest, de a szám még mindig jóval elmarad a járvány előtti, 2019-es 17 milliós szinttől. A hír nemcsak uniós határigazgatási adat: fontos jelzés arról is, hogy Európa beutazó turizmusa élénkül, miközben a távolabbi piacokról érkező vendégek útja továbbra sem teljesen súrlódásmentes.

A schengeni vízumstatisztika első pillantásra száraz adminisztratív adatnak tűnhet, de a turizmus szempontjából valójában a kereslet egyik érzékeny mutatója. Azok az utazók, akik Kínából, Indiából, Törökországból, Marokkóból vagy más vízumkötelezett országokból érkeznének Európába, jellemzően már jóval az indulás előtt döntést hoznak: van-e elég vonzó úti cél, megéri-e az utazás költsége, kiszámítható-e a vízumügyintézés, és biztonságosnak, elérhetőnek látják-e az európai útvonalakat. Ha a kérelmek száma nő, az azt jelzi, hogy az Európa iránti érdeklődés erősödik. Ha viszont a szint még mindig messze van 2019-től, az arra figyelmeztet, hogy a teljes helyreállás nem automatikus.

A Bizottság szerint az EU- és schengeni társult országok konzulátusai 2025-ben közel 12 millió rövid távú vízumkérelmet fogadtak. Ez 1,8 százalékos növekedés 2024-hez, illetve 15,5 százalékos emelkedés 2023-hoz képest. A kiadott vízumok száma meghaladta a 10 milliót, ami 3 százalékos éves bővülést jelent. Ugyanakkor a járvány előtti képhez mérve a piac még nem állt helyre: 2019-ben mintegy 17 millió kérelem és 15 millió kiadott vízum szerepelt az uniós statisztikákban.

Miért fontos ez a magyar utazási piacnak?

Magyar szemmel a legfontosabb kérdés nem az, hogy a világ összes schengeni vízumkérelméből pontosan mennyi érkezik Magyarországra, hanem az, hogy a teljes európai beutazó kereslet milyen irányba mozdul. Budapest, a Balaton, a gyógyfürdők, a konferenciaturizmus és a Duna menti városlátogatások mind olyan termékek, amelyek profitálhatnak abból, ha Európába ismét több távolabbi piacról érkező vendég tervez utazást. A vízumkérelmek növekedése ezért kedvező jel a szállodáknak, beutaztató irodáknak, repülőtéri szolgáltatóknak és városi turisztikai szereplőknek.

Ugyanakkor a számok óvatosságra intenek. A közel 12 milliós kérelemszint azt mutatja, hogy a kereslet visszatért a növekedési pályára, de nem jelenti azt, hogy az európai turizmus minden küldőpiacon elérte korábbi erejét. A hosszú távú utak drágábbak lettek, a repülőjegyárak és az üzemanyagköltségek sok útvonalon nyomást gyakorolnak a döntésekre, a geopolitikai bizonytalanság pedig átrendezi az átszállási útvonalakat. Egy indiai, kínai vagy török utazó számára Európa továbbra is vonzó, de a döntés gyakran érzékenyebb az árra, a vízumidőpontra és az útvonalbiztonságra, mint néhány évvel ezelőtt.

Magyarország számára ez különösen azért lényeges, mert a beutazó turizmus nem csak a klasszikus városnézésről szól. A távolabbról érkező vendégek jellemzően hosszabb útvonalat építenek fel: Bécs, Prága, Budapest, Krakkó vagy az Adria egyetlen körutazás részei lehetnek. Ha a schengeni vízumügyintézés gördülékenyebb, és a több belépésre jogosító vízumok aránya magas, az a régiós körutazásoknak is kedvez. Ha viszont a kérelmezők bizonytalanok az elbírálásban vagy a belépési szabályokban, könnyebben választanak más régiót.

Kik vezetik a kérelmezői rangsort?

A Bizottság adatai szerint az öt legnagyobb kérelmezői piac 2025-ben Kína, Törökország, India, Oroszország és Marokkó volt. Kínából 1,8 millió, Törökországból 1,25 millió, Indiából 1,15 millió kérelmet adtak be, míg Oroszország 679 ezer, Marokkó 620 ezer kérelemmel szerepelt. Ezek a számok azért fontosak, mert több piac más-más turisztikai logikát képvisel.

Kína esetében Európa gyakran presztízsértékű, több országot érintő utazásként jelenik meg, ahol a fővárosok, luxusvásárlás, kulturális programok és ikonikus látványosságok egyszerre fontosak. India gyorsan növekvő középosztálya és üzleti utazói rétege miatt stratégiai piac, különösen a városlátogatások, esküvői és családi utak, illetve a konferenciaturizmus szempontjából. Törökország földrajzilag közelebb van, erős légiközlekedési kapcsolatokkal, így a rövidebb európai utak és családi, üzleti célú beutazások is jelentősek lehetnek.

Magyarország ezeknek a piacoknak nem minden esetben elsődleges európai célpontja, de egyre fontosabb kiegészítő állomás lehet. A budapesti városkép, a fürdőkultúra, a Duna-parti világörökségi környezet, a gasztronómia és a közép-európai ár-érték arány együtt olyan ajánlatot ad, amely a nagy nyugat-európai városok mellett is versenyképes. A kérdés az, hogy a légikapcsolatok, a csomagajánlatok és a vízumhoz kapcsolódó tájékoztatás mennyire teszik könnyűvé Magyarország beillesztését az útitervbe.

A több belépésre jogosító vízumok szerepe

A 2025-ben kiadott schengeni vízumok 51,2 százaléka több belépésre jogosított. Ez enyhe csökkenés a 2024-es 52,2 százalékhoz képest, de továbbra is fontos arány. A több belépésre jogosító vízum különösen azoknak az utazóknak értékes, akik üzleti, családi vagy körutazási céllal többször térnének vissza, illetve akik Európán belül és azon kívül is kombinálnak útvonalakat.

Turisztikai szempontból ez a rugalmasság sokat számít. Egy távol-keleti vagy közel-keleti utazó például érkezhet Bécsbe, továbbutazhat Budapestre, majd néhány napra kiléphet a schengeni térségből, és később visszatérhet egy másik európai városba. Ha a vízum csak egyszeri belépésre szól, az ilyen útiterv bonyolultabbá válik, vagy teljesen más desztinációk kerülhetnek előtérbe. A több belépésre jogosító vízumok ezért közvetlenül támogatják a regionális turizmust, amelyben Magyarország természetes módon része lehet egy közép-európai körnek.

A magyar utazási szolgáltatók számára ebből az következik, hogy érdemes nemcsak Budapestet önálló célpontként pozicionálni, hanem a régiós kombinációkban is gondolkodni. Aki például Bécs, Budapest és Prága között tervez, annak a vízum, a repülőtéri érkezés, a vasúti vagy buszos továbbhaladás és a helyi transzfer egyetlen élménylánccá áll össze. Az ilyen utazóknak hasznos lehet a budapesti repülőtér járatainak előzetes áttekintése, illetve érkezés után a Budapest repülőtéri transzfer megtervezése is.

A visszautasítási arány stabil, de országonként eltérő a kép

Az uniós adatok szerint a globális elutasítási arány 2025-ben 14,8 százalék volt, vagyis megegyezett a 2024-es szinttel. Ez azt jelenti, hogy összességében nem romlott a kérelmek sikeressége, de az egyes országok között jelentős eltérések láthatók. Oroszországban, Algériában és Etiópiában csökkent a visszautasítási arány, miközben több afrikai piacon, például Szenegálban, Burundiban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Zöld-fokon emelkedett.

A turizmus számára ez azért fontos, mert a visszautasítási arány nem csupán jogi statisztika. Ha egy piacon sok az elutasítás, az növelheti az utazók bizonytalanságát, a szervezők kockázatát és a csoportos utak tervezési költségét. Egy utazási iroda nehezebben vállal erős kontingenst olyan piacról, ahol nagyobb a kockázata annak, hogy az utasok egy része nem kap időben vízumot. Ezzel szemben a stabilabb, kiszámíthatóbb vízumkörnyezet segítheti a korábbi foglalást és a hosszabb tartózkodást.

A magyar turisztikai szereplőknek ezért a friss adatokat érdemes nem egyetlen általános európai trendként olvasniuk, hanem piaconként. Más megközelítést igényelhet egy török hétvégi városlátogató, egy indiai családi körutazás, egy kínai prémium csoport vagy egy üzleti konferenciára érkező vendég. A közös pont az, hogy a vízumfolyamat és a belépési szabályok világos kommunikációja ma már a termék része.

EES és ETIAS: nem ugyanaz, de mindkettő befolyásolja az utazási élményt

A vízumstatisztika értelmezésénél fontos különbséget tenni a schengeni vízum, az Entry/Exit System és az ETIAS között. A Bizottság korábbi tájékoztatása szerint az EES a rövid tartózkodásra érkező nem uniós állampolgárok külső határátlépését digitalizálja: az útlevéladatok, az arckép, az ujjlenyomat, valamint a belépés és kilépés időpontja kerül rögzítésre. Ez nem előzetes engedélykérés, hanem a határon történő eljárás része.

Az ETIAS ezzel szemben azoknak a vízummentes harmadik országbeli utazóknak lesz előzetes online engedélye, akik rövid tartózkodásra érkeznek a schengeni térségbe és Ciprusra. A Bizottság jelenlegi tájékoztatása szerint az ETIAS indulása 2026 utolsó negyedévében várható, a pontos dátumot később közlik. A vízumkötelezett utazóknak, például sok indiai kérelmezőnek továbbra is vízumra lesz szüksége, nem ETIAS-engedélyre.

Ez a magyar olvasó számára két okból lényeges. Egyrészt ha valaki Magyarországon él, de nem uniós állampolgár családtaggal vagy baráttal szervez közös európai utat, akkor a belépési feltételek eltérhetnek. Másrészt a magyar turisztikai vállalkozásoknak is számolniuk kell azzal, hogy a vendégek egy része nem ugyanazzal az adminisztrációs teherrel érkezik. A jó előzetes tájékoztatás csökkentheti a repülőtéri stresszt, a késéseket és a félreértéseket.

Mit jelent mindez a 2026-os szezonra?

A 2025-ös vízumadatok üzenete 2026 nyarán kettős. Egyrészt Európa ismét erősebb keresletet lát a vízumkötelezett piacokról, ami jó hír a beutazó turizmusnak. Másrészt a piac még nem érte el a járvány előtti méretet, ezért a verseny továbbra is éles. A városoknak, repülőtereknek, szállodáknak és utazásszervezőknek nem elég azt feltételezniük, hogy a vendégek maguktól visszatérnek. Az ár, a közlekedési elérhetőség, a vízumfolyamat átláthatósága és az utazási élmény biztonságérzete együtt dönt.

Magyarország előnye lehet, hogy Budapest könnyen kombinálható más közép-európai városokkal, ár-érték arányban sok nyugat-európai célpontnál versenyképesebb, és erős kulturális, fürdő- és rendezvényturisztikai kínálattal rendelkezik. A kihívás az, hogy a hosszú távú piacokon Magyarországnak gyakran nagyobb európai útvonalak részeként kell láthatóvá válnia. Ehhez fontosak a légikapcsolatok, a többnyelvű információk, a gyors repülőtéri szolgáltatások és az olyan csomagok, amelyek nemcsak a látnivalókat, hanem az érkezés utáni gyakorlati lépéseket is egyszerűvé teszik.

Az utazóknak a legfontosabb gyakorlati tanács az, hogy a vízumot, az útlevelet és a belépési feltételeket ne hagyják az utolsó pillanatra. Aki vízumkötelezett útlevéllel utazik, annak a konzulátusi időpont, az igazoló dokumentumok és az esetleges több belépésre szóló igény előzetes tisztázása különösen fontos. Aki vízummentes országból érkezik, annak az ETIAS 2026 végi bevezetésére kell figyelnie. Az EES miatt pedig a külső schengeni határon érdemes több időt hagyni, különösen első belépéskor vagy nagy forgalmú repülőtereken.

Óvatos, de kedvező jelzés Európának

A friss schengeni vízumadatok összességében kedvezőek: a kérelmek és a kiadott vízumok száma nő, a globális elutasítási arány nem emelkedett, és a legnagyobb küldőpiacok továbbra is jelentős érdeklődést mutatnak Európa iránt. Ugyanakkor a 2019-es szinttől való elmaradás azt jelzi, hogy a beutazó turizmus helyreállása még nem teljes, és a következő szezonban sok múlik a megfizethetőségen, a kiszámítható vízumügyintézésen és a zökkenőmentes határátlépésen.

Magyarország számára ez lehetőség és figyelmeztetés egyszerre. Lehetőség, mert a növekvő schengeni vízumkereslet több potenciális látogatót jelenthet Budapestre és a magyar régiókba. Figyelmeztetés, mert a nemzetközi turistáért folytatott versenyben a jó ár vagy a szép városkép önmagában már kevés. Aki 2026-ban nyerni akar a beutazó turizmusban, annak az utazó teljes útját kell egyszerűbbé tennie: a vízumtervezéstől a repülőjegyen és érkezésen át egészen a helyi élményekig.