IATA: életet menthet, ha evakuáláskor senki nem viszi magával a kézipoggyászt

Az IATA június 8-án új globális utasbiztonsági kampányt indított „Save a Life, Not a Bag” néven. Az üzenet egyszerű, de a nyári főszezonban különösen fontos: repülőgép-evakuáláskor a kézipoggyászt, a hátizsákot, a laptopot és a telefont is a fedélzeten kell hagyni, mert néhány elvesztegetett másodperc más utasok menekülését is lassíthatja.

A repülés a mindennapi közlekedés egyik legbiztonságosabb formája, ezért a legtöbb utas szerencsére soha nem kerül valódi evakuálási helyzetbe. Éppen ez a ritkaság teszi nehézzé a felkészülést: amikor baj történik, az emberek gyakran nem a korábban hallott biztonsági utasítások, hanem a hirtelen reflexeik szerint cselekszenek. Az International Air Transport Association, vagyis az IATA most arra próbálja ráirányítani a figyelmet, hogy a kézipoggyász megmentése ilyen helyzetben nem apró szabálytalanság, hanem közvetlen biztonsági kockázat.

A kampányt az IATA közlése szerint az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA, valamint az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA is támogatja. Ez fontos jelzés: nem egy légitársasági kényelmi kérdésről van szó, hanem olyan alapvető evakuálási magatartásról, amely a személyzet munkáját, az utasfolyosók átjárhatóságát, a vészkijáratok használhatóságát és a csúszdák épségét is érinti.

Miért most lett ebből globális kampány?

Az IATA indoklása szerint az elmúlt időszakban több olyan felvétel és beszámoló került nyilvánosságra, amelyen utasok evakuálás közben megálltak a poggyászukért, vagy telefonjukkal filmezték a helyzetet. A közösségi média miatt ezek a jelenetek sokkal láthatóbbá váltak, mint korábban, de a jelenség nem új. A repülésbiztonsági szakértők évek óta figyelmeztetnek arra, hogy a fedélzeti csomagokkal való menekülés akadályozhatja a gyors kijutást.

Az IATA friss utaskutatása szerint a probléma nem pusztán elméleti. A szervezet négy piacon, az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban kérdezett meg friss légi utasokat. A válaszadók 80 százaléka úgy gondolta, hogy tudná, mit kell tennie vészhelyzeti evakuáláskor, de csak 61 százalék választotta helyesen azt, hogy minden személyes tárgyat hátra kell hagyni és azonnal el kell hagyni a gépet. Ez azt jelenti, hogy sok utas magabiztosnak érzi magát, miközben a tényleges döntése veszélyes lehetne.

A kutatás egy másik adata szintén beszédes: az utasok 60 százaléka kisebb eséllyel nyúlna a poggyászért, ha a legfontosabb apró tárgyai, például az útlevél, a pénz, a bankkártya vagy a gyógyszer már eleve a zsebében vagy a testén rögzítve lennének. Ez a magyar utazóknak is hasznos, nagyon gyakorlati tanulság. A biztonságosabb viselkedés nem a vészhelyzetben kezdődik, hanem már beszállás előtt, amikor eldöntjük, hová tesszük az iratokat és a nélkülözhetetlen gyógyszereket.

Mit kell tenni evakuáláskor?

Az IATA üzenete hat egyszerű pontra épül. Vészhelyzetben az utasnak figyelnie kell a személyzet utasításaira, azonnal el kell indulnia a legközelebbi használható kijárat felé, minden poggyászt hátra kell hagynia, nem szabad fényképeznie vagy videóznia, szabadon kell hagynia a folyosókat és kijáratokat, valamint nem vihet táskát az evakuációs csúszdára. Ezek nem udvariassági ajánlások, hanem olyan szabályok, amelyek egy zsúfolt kabinban másodperceket és mozgásteret adhatnak vissza a menekülőknek.

Az EASA saját utastájékoztatója szintén hangsúlyozza, hogy evakuáláskor az idő döntő tényező. A nagy utasszállító repülőgépek tanúsításánál a vészkiürítési követelmények szigorúak: a tesztekben a gépet 90 másodpercen belül ki kell tudni üríteni úgy, hogy csak a kijáratok fele használható. Ez a 90 másodperces mérce nem azt jelenti, hogy minden valós esemény pontosan ennyi ideig tart, hanem azt, hogy a rendszernek rendkívül gyors menekülést kell lehetővé tennie. A valóságban gyerekek, idősebb utasok, sokkos állapotban lévő emberek, füst, rossz látási viszonyok vagy elzárt kijáratok is nehezíthetik a helyzetet.

Ha ilyenkor valaki felnyitja a fej feletti tárolót, keresi a táskáját, visszafordul egy laptopért, vagy a telefonjával felvételt készít, akkor nem csak saját magát lassítja. Feltarthatja a mögötte álló sort, eltakarhatja a kijárathoz vezető fényeket, akadályozhatja a személyzetet, és sérülést okozhat másoknak. A kemény vagy kerekes kabinbőrönd az evakuációs csúszdán különösen veszélyes, mert sérülést okozhat, vagy akár a csúszda használhatóságát is veszélyeztetheti.

Miért fontos ez a magyar utazóknak?

A kampány nem egyetlen ország vagy légitársaság ügye. A magyar utasok ugyanúgy érintettek, akár Budapestről, Bécsből, Debrecenből vagy átszállással indulnak nyaralni. A nyári szezonban több a családi utazás, a kézipoggyászos rövid repülés, a zsúfolt fedélzet és a ritkábban repülő utas. Ilyenkor a kabinban gyakran több a kisebb gurulós bőrönd, hátizsák, duty free csomag és elektronikai eszköz, vagyis pontosan azok a tárgyak, amelyek evakuáláskor akadállyá válhatnak.

Aki a Budapest repülőtérről indul, vagy a bécsi repülőteret választja egy kedvezőbb járat miatt, általában az árra, a menetrendre, a kézipoggyász-méretre és az átszállási időre figyel. Ezek fontosak, de a biztonsági rutin legalább ennyire része a tudatos utazásnak. Érdemes már a beszállás előtt eldönteni, mi az, amit vészhelyzetben sem keresünk: a kabinbőrönd, a kabát, a laptop, a fényképezőgép vagy a vásárolt ajándék mind pótolható. Az emberi élet és a kijutáshoz szükséges másodpercek nem.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az útlevelet, személyi igazolványt, bankkártyát, alapvető gyógyszert és szükség esetén a lakás- vagy autókulcsot ne a fej feletti tárolóban lévő bőröndbe tegyük. Ezeket célszerű egy zárható zsebben, övtáskában vagy a testhez rögzített kis irattartóban tartani. A mobiltelefon kérdése érzékenyebb, mert sokan a beszállókártyát, a biztosítási adatokat és a kapcsolattartást is ezen kezelik. Evakuáláskor azonban a telefon használata felvételkészítésre vagy keresgélésre nem elfogadható; ha kéznél van, az sem lehet fontosabb a gyors kijutásnál.

Mit tanulhatnak ebből a családok és ritkán repülők?

Családos utazásnál a legjobb döntés az előzetes szereposztás. A felnőttek beszéljék meg, hogy vészhelyzetben nem a táskákért, hanem a gyerekekért és a személyzet utasításainak követéséért felelnek. A kisebb gyerekeknek nem kell ijesztő részleteket magyarázni, de egyszerű mondatban el lehet mondani: ha a személyzet azt mondja, hogy gyorsan ki kell menni, akkor semmit nem viszünk magunkkal, csak egymást követjük.

Ritkábban repülő utasoknál a biztonsági bemutató meghallgatása különösen fontos. Sok gyakori utazó hajlamos rutinszerű háttérzajként kezelni a felszállás előtti tájékoztatót, pedig a repülőgépek elrendezése, a kijáratok helye és a személyzet konkrét utasítása járatonként eltérhet. Aki tudatosan megnézi, hol van a legközelebbi kijárat, hogyan kell bekötni és oldani az övet, és mit kér a személyzet, jobb döntést hozhat egy stresszes helyzetben.

Az is hasznos, ha az utas nem a teljes nyaralási adminisztrációt egyetlen táskába zsúfolja. A biztosítási kötvény, a szállás címe és a fontos telefonszámok legyenek digitálisan elérhetők, de legalább egy alapvető azonosító és gyógyszer legyen testközelben. A repülőtéri indulás előtt a budapesti élő járatinformáció ellenőrzése segíthet a nyugodtabb érkezésben, a repülőtéri transzfer előzetes megtervezése pedig csökkentheti azt a kapkodást, amely miatt sok utas rosszul pakol vagy rossz helyre teszi a legfontosabb tárgyait.

Nem pánikkeltés, hanem egyszerű utazási higiénia

Fontos hangsúlyozni: az IATA kampánya nem azt jelenti, hogy az utazóknak félniük kellene a repüléstől. A repülésbiztonsági rendszer éppen azért erős, mert a ritka, de nagy jelentőségű helyzetekre is részletes szabályokat és képzést épít. A személyzet nem véletlenül ismétli ugyanazokat az alapüzeneteket, és nem formaságból kéri a táskák elpakolását, az övek bekapcsolását, az ablakárnyékolók felhúzását vagy a folyosók szabadon tartását.

A „Save a Life, Not a Bag” kampány lényege, hogy az utasok ne a baj pillanatában találkozzanak először ezzel a döntéssel. Ha valaki előre tudja, hogy evakuáláskor semmit nem vesz magához, könnyebben ellenáll annak a reflexnek, hogy a táskájáért nyúljon. Ha a legfontosabb iratok és gyógyszerek eleve a testén vannak, kevesebb oka lesz visszafordulni. Ha pedig a telefon nem a dokumentálás, hanem legfeljebb az utazás előtti adminisztráció eszköze, akkor kisebb az esélye, hogy a kijárat felé vezető úton másokat akadályozzon.

Mit érdemes megjegyezni a következő repülés előtt?

A legfontosabb szabály röviden így hangzik: evakuáláskor hallgasson a személyzetre, hagyjon hátra mindent, és azonnal induljon a kijelölt vagy legközelebbi használható kijárat felé. Ne nyissa fel a fej feletti tárolót, ne keresse a kézipoggyászt, ne filmezzen, ne álljon meg vitatkozni, és ne próbáljon olyan tárgyat menteni, amely mások útját vagy a csúszda biztonságát veszélyeztetheti.

A magyar utazók számára ez különösen időszerű üzenet a nyári szezon elején, amikor sokan indulnak tengerparti, városlátogató vagy családi utakra. A jó utazástervezés nem csak az olcsó repülőjegyről és a megfelelő szállásról szól. Része az is, hogy a fedélzeten úgy viselkedünk, ahogy egy ritka, de kritikus helyzetben a saját és mások túlélési esélyeit javítjuk. A poggyász pótolható. Az idő, amelyet a kijutásnál elveszünk egymástól, nem.