IATA-kampány figyelmeztet: vészhelyzetben ne a kézipoggyászt mentsük

Az IATA június 8-án új nemzetközi utasbiztonsági kampányt indított „Save a Life, Not a Bag” üzenettel. A figyelmeztetés lényege egyszerű, de a nyári utazási szezonban különösen fontos: repülőgép-evakuáláskor a kézipoggyászt, hátizsákot, laptopot és bőröndöt a fedélzeten kell hagyni, mert néhány elvesztegetett másodperc is más utasok kijutását késleltetheti.

A téma első látásra nem útvonalnyitás, nem vízumváltozás és nem reptéri sztrájk, mégis közvetlenül érinti a magyar utazókat. A budapesti, bécsi, pozsonyi vagy nyugat-európai átszállásos járatokon ugyanazok a biztonsági szabályok érvényesek: ha a személyzet evakuálást rendel el, a legfontosabb feladat nem a csomag megkeresése, hanem az utasítások követése és a gép gyors elhagyása. Aki a nyári szezonban a budapesti repülőtérről, Bécsből vagy nagy csomópontokon keresztül indul, annak érdemes már indulás előtt úgy pakolnia, hogy vészhelyzetben ne kelljen a felső tárolóhoz nyúlnia.

Mi történt most?

A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség, az IATA Rio de Janeiróban, az éves közgyűlés idején jelentette be új kampányát, amely a repülőgép-evakuálások egyik visszatérő és egyre látványosabb problémájára reagál. A szervezet szerint több esetben is látható volt, hogy utasok vészhelyzetben megálltak a fedélzeten, kinyitották a felső tárolót, magukhoz vették a kézipoggyászt, vagy akár videózni kezdtek, miközben a személyzet a gép gyors elhagyására utasította őket.

Az IATA kampányát olyan hatósági szereplők is támogatják, mint az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége, az EASA, valamint az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatal, az FAA. Ez fontos jelzés: nem egy légitársasági kényelmi kérdésről, nem poggyászszabályról és nem marketingüzenetről van szó, hanem olyan biztonsági alapelvről, amelyet a repülésbiztonsági rendszer több meghatározó szereplője azonosan értelmez.

Az üzenet azért került újra előtérbe, mert a kézipoggyászhoz való ragaszkodás az okostelefonok, iratok, gyógyszerek, elektronikai eszközök és értékes személyes tárgyak miatt sok utasnál ösztönös reakció lehet. A kampány célja éppen az, hogy ez a reflex még az utazás előtt megváltozzon: az utas ne akkor gondolkodjon el a döntésen, amikor füst, zaj, sietség vagy pánik közepette másodpercek alatt kell cselekednie.

Miért veszélyes a kézipoggyász mentése?

Evakuáláskor a repülőgép folyosói szűkek, a kijáratok korlátozottak, a láthatóság rossz lehet, és az utasok egy része sokkos állapotban reagál. Ilyen helyzetben minden felesleges mozdulat kockázatot jelent. Ha valaki megáll egy felső tároló alatt, azonnal feltartja a mögötte lévő sort. Ha a táska leesik, másokat is megüthet. Ha a pánt beleakad egy ülésbe, a folyosón torlódás alakulhat ki. Ha a bőrönddel vagy hátizsákkal csúszik le valaki az evakuációs csúszdán, sérülést okozhat magának, más utasnak, vagy akár magát a csúszdát is károsíthatja.

Az EASA utasoknak szóló magyarázata szerint a poggyász fedélzetről való kivitele akadályokat, sérüléseket, késedelmet és blokkolt kijáratokat okozhat. Az ügynökség külön felhívja a figyelmet arra is, hogy a személyzetnek evakuáláskor nincs ideje és helye a csomagok kezelésére. A feladatuk az, hogy az emberek minél gyorsabban kijussanak a gépből.

A szabály mögött a repülőgépek tervezése és tanúsítása is ott van. A nagy utasszállító repülőgépek evakuációs követelményei szigorúak: a tanúsítási teszteken a teljes utastér kiürítésének nagyon rövid idő alatt kell sikerülnie, ráadásul csak a kijáratok egy részének használatával. A valós helyzet azonban soha nem laboratóriumi körülmény. Utazhatnak gyerekek, idősek, mozgásukban korlátozott utasok, pánikoló emberek, és előfordulhat füst vagy rossz látási viszony. Ezért minden olyan viselkedés, amely a folyosón plusz másodperceket vesz el, aránytalanul nagy kockázatot teremthet.

Mit mutat az utasok viselkedéséről az IATA felmérése?

Az IATA a kampány előkészítésekor friss utaskutatást is készíttetett négy piacon: az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Arab Emírségekben és Szingapúrban. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy sok utas úgy gondolja, tudja, mit kell tenni vészhelyzetben, de a részleteknél már bizonytalanság látszik. A megkérdezettek nagy része állította, hogy ismeri az evakuálási alaphelyzetet, de jóval kevesebben adták azt a helyes választ, hogy minden személyes tárgyat hátra kell hagyni.

A kutatás szerint az utasok egy része ráadásul túlbecsüli az evakuálásra rendelkezésre álló időt. Ez félrevezető lehet, mert a valós cél nem az, hogy kényelmesen összeszedjük a legfontosabb tárgyakat, majd sorban kisétáljunk. A cél az, hogy az utastér a lehető leggyorsabban kiürüljön, miközben a személyzet folyamatosan irányítja, mely kijáratok használhatók és merre kell haladni.

Az IATA ezért nemcsak tiltó üzenetet fogalmaz meg, hanem előzetes felkészülést is javasol. A legfontosabb kis tárgyakat, például az útlevelet, pénzt, bankkártyát, létfontosságú gyógyszert vagy szemüveget érdemes úgy elhelyezni, hogy azok felszálláskor és leszálláskor az utason legyenek, ne a felső tárolóban lévő táskában. Ez nem jelenti azt, hogy evakuáláskor a kabátzsebeket kell rendezgetni; azt jelenti, hogy a valóban nélkülözhetetlen dolgok már eleve ne legyenek távol.

Mit jelent ez a magyar utazóknak a gyakorlatban?

A magyar utazók számára a kampány legfontosabb üzenete nem az, hogy félni kell a repüléstől. A kereskedelmi repülés továbbra is az egyik legbiztonságosabb közlekedési forma. A tanulság inkább az, hogy a biztonság nem kizárólag a pilótákon, a légiutas-kísérőkön, a repülőgépen és a hatóságokon múlik. Az utas viselkedése is része a rendszernek.

Ez különösen igaz a nyári csúcsszezonban, amikor sokan ritkábban repülnek, családdal, gyerekekkel, több csomaggal, sűrű menetrendben utaznak. Aki a bécsi repülőtérről indul, a frankfurti repülőtéren száll át, vagy London, Párizs, Amszterdam felé folytatja útját, ugyanazzal az alapelvvel találkozik: a fedélzeti személyzet utasításai vészhelyzetben elsőbbséget élveznek minden személyes tervvel szemben.

Érdemes már otthon átgondolni a pakolást. A kézipoggyász ne legyen túl nehéz, a pántok ne lógjanak, a felső tárolóba ne kerüljön olyan tárgy, amelyre egy esetleges gyors gépelhagyásnál életbevágóan szükség lenne. A dokumentumokat és a gyógyszereket célszerű kis, testközeli zsebben vagy könnyen viselhető megoldásban tartani, különösen felszállás és leszállás idején. A laptop, fényképezőgép, ajándék, kabinbőrönd és vásárolt termék pótolható; az evakuálási útvonal szabadon tartása nem pótolható.

Mit tegyen az utas evakuáláskor?

Az EASA és az FAA útmutatásai alapján a gyakorlati szabályok rövidek és egyértelműek. Figyelni kell a biztonsági bemutatóra, el kell olvasni a biztonsági kártyát, meg kell jegyezni a legközelebbi kijáratokat, és vészhelyzetben azonnal követni kell a személyzet parancsait. Ha a személyzet azt mondja, hogy hagyjuk hátra a csomagot, akkor nincs mérlegelés. Nem az számít, hogy a táskában útlevél, pénztárca, laptop vagy kulcs van-e, hanem az, hogy az utas és a mögötte állók kijussanak.

• Ne nyissa ki a felső tárolót evakuáláskor.
• Ne vigyen magával kabinbőröndöt, hátizsákot vagy bevásárlószatyrot.
• Ne álljon meg fotózni vagy videózni.
• Haladjon a személyzet által kijelölt legközelebbi használható kijárat felé.
• A csúszdán a személyzet utasításai szerint hagyja el a gépet, majd távolodjon el a repülőgéptől.

Fontos, hogy az utas ne saját maga próbálja eldönteni, melyik ajtó biztonságos. Egy kijárat kívülről tűz, törmelék vagy más veszély miatt használhatatlan lehet, akkor is, ha belülről elérhetőnek látszik. Ezért kulcskérdés a személyzetre figyelni. Aki pánikban önállóan nyit ajtót vagy rossz irányba indul, az nemcsak magát, hanem másokat is veszélybe sodorhat.

Miért lett ebből most iparági kampány?

A közösségi médiában gyakran terjednek olyan felvételek, amelyeken evakuált utasok táskával a kezükben hagyják el a repülőgépet. Ezek a képek sok nézőnek apró fegyelmezetlenségnek tűnhetnek, de a repülésbiztonsági szakemberek másként látják. A csomaggal való evakuálás rendszerkockázat: lassítja az áramlást, akadályozza a kijáratokat, zavarja a személyzetet, növeli a sérülés esélyét, és rossz példát mutat a mögötte haladóknak is.

Az IATA kampánya ezért a viselkedés előzetes formálására épít. Ha az utas már a repülőtérre indulás előtt tudja, hogy vészhelyzetben nem ment táskát, nagyobb az esélye, hogy stressz alatt is helyesen reagál. Ez a gondolat összekapcsolható az utazás más praktikus részeivel is. Aki például előre megszervezi a reptéri érkezést, ellenőrzi a poggyászszabályokat, időben érkezik a terminálra, vagy előre lefoglalja a budapesti repülőtéri transzfert, az általában nyugodtabban kezeli az utazás többi részét is. A biztonsági felkészülés ugyanennek a tudatos utazói magatartásnak a része.

Nem a poggyász ellen szól, hanem az élet mellett

A kézipoggyász ma sok utasnál szinte személyes biztonsági háló: benne van a munkaeszköz, a gyógyszer, a dokumentum, a bankkártya, a töltő, a gyerek holmija vagy az egész nyaralás értékes része. Éppen ezért nem elég azt mondani, hogy „ne vigyük magunkkal”. A reális megoldás az, hogy az utazó különbséget tesz pótolható és azonnal szükséges tárgyak között. Ami életbevágó, legyen az utasnál még a normál repülési szakaszban. Ami csomag, maradjon csomag, és vészhelyzetben maradjon a gépen.

A mostani IATA-kampány időzítése a nyári szezon előtt különösen hasznos figyelmeztetés. A legtöbb utazó soha nem kerül evakuálási helyzetbe, de a biztonsági szabályokat nem az átlagos napokra írják. A szabályok azokban a ritka percekben számítanak, amikor a gyors és fegyelmezett reakció életeket menthet.

A magyar utazók számára a legfontosabb következtetés egyszerű: repülés előtt tervezzünk okosan, a fedélzeten figyeljünk a biztonsági tájékoztatóra, és vészhelyzetben ne a táskát, hanem a kijutást tekintsük első feladatnak. A kézipoggyász értékes lehet, de az evakuálás pillanatában a legfontosabb döntés az, hogy szabadon hagyjuk az utat magunk és mások előtt.